Elfogaod a sütiket? Elfogadom
Termékek Menü
MÁSNAP NÁLAD!
Csomagodat akár másnap átveheted!

De miért éppen a nyúl???? - A húsvéti szimbólumok története

De miért éppen a nyúl???? - A húsvéti szimbólumok története

 

Mióta a világ világ, az emberek örvendeztek és megünnepelték a tavaszt, a természet megújulását.

Ekkorra esik a Keresztények Húsvétja, a Zsidó Pészah....

A Húsvét a Karácsony mellett a másik legrégibb és legjelentősebb keresztény ünnep az egyházi ünnepek közül. A keresztény vallás hívei húsvétkor Jézus feltámadását ünneplik. 

A zsidó vallásban Pészah, az egyiptomi kivonulás ünnepe is erre az időszakra esik. Az időszámítás előtt a pogány természeti népek is megünnepelték a tavasz kezdetét. A nyúl a tavasz istennőjének szent állata volt, mely a termékenységet szimbolizálta.

 A világ minden táján, a tavaszi napéjegyenlőség idején, ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet. 

A természet megújulásának tiszteletére már az ókorban hatalmas, több napig tartó termékenységi ünnepségeket tartottak.

A régi Babilonban piros tojásokat festettek, a későbbi Ókori Egyiptomban a templomokat a megfestett színes tojásokkal fel is díszítették. A képen egy eredeti Vaskori (ie.600-300) pirossal festett tojást láthatunk.

Később ezekre a hagyományokra épültek a keresztény húsvéti szokások.

A Húsvét szimbólumai:

A TOJÁS

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe.  Az inkák szerint az emberiséget három tojásból alkotta meg a teremtő isten.  A világtojás mondája a legtöbb nép hitvilágában felbukkan. Bár kicsi és törékeny, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Az egyiptomiaknál Rá, a Napisten tojásból született.

A téli időszak után a madarak először ebben az időszakban tojják az első tojásokat, vagyis éppen húsvét idején.

A BARKA

Fontos húsvéti jelkép, a mi éghajlatunkon a pálmaágakat helyettesíti, amelyekkel üdvözölte a nép a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasárnapján. A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak a régiek. A megszentelt barka eresz alá helyezve villámcsapástól őrizte a házat

 Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, lenyelve pedig gyógyszerként elmulasztotta a torokfájást.

A BÁRÁNY

A legősibb húsvéti jelkép a bárány. Eredete a Bibliában keresendő. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves egészséges bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A Bibliában Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet később nap mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi. 

A NYÚL

A másik húsvéti állat, a húsvéti nyúl megjelenését már jóval nehezebb megmagyarázni. A nyúl kapcsolatára e tavaszi ünneppel, a tavasszal és a termékenységgel, magyarázat lehet a nyúl szapora volta. Mivel éjjeli állat, a holddal is kapcsolatba hozható, amely égitest a termékenység szimbóluma.

A nyulat mint húsvéti (keresztény) jelképet elsőként a XVI. századi Németországban használták. Az írásos emlékek szerint a gyerekek kosárfészket készítettek, melyekbe éjszaka, (mint a Mikulás) a nyuszi ajándékot rejtett.

Egyes kutatók állítják, hogy a nyúl és tojás ősi kapcsolata is a germán hagyományokból ered, ugyanis Eostre istennő a téli időszakban egy sebzett madarat talált a mezőn. Hogy megmentse a haláltól, átváltoztatta nyuszivá, ám ez megőrizte tojásrakó képességét. Köszönetképpen a nyuszi kidíszítette a tojásokat, és az istennőnek ajándékozta. E különös tulajdonságú állat hozzánk is német közvetítéssel került, de kialakulását homály fedi.

Egy másik elmélet szerint egy egyszerű félrehallásról, nyelvi tévedésről van szó, mert régen egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A félreértés abból eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase.

Mindenesetre a tojáshozó nyúl igen népszerűvé vált, a múlt század végén a képes levelezőlapok elterjedésével igen sokfelé eljutott.

A nyúl fontos eleme más kultúráknak is. Az ázsiai hagyományokban Ő az istenek hírvivője, a buddhistáknál a Hold szent állata. A kínai hagyományok szerint a nyuszi a Holdon él, és a rizs őrlésével foglalatoskodik, így gondolva az emberek jólétére. A kínai horoszkópban a NYÚL állatjegy, az asztrológiában nyúl csillagkép is van.

Több észak-amerikai indián törzs szerint a nyúl az emberiség jótevője!

 

Forrás: wikipédia, sulinet.hu, netfolk.blog.hu

Tartalomhoz tartozó címkék: történet