Robotok

 

A Holdra szállás az emberiség egyik legnagyobb technikai vívmánya volt és itt is mint sok esetben a játékok megelőzik a megvalósulást. A futurisztikus játékok aranykorának azt az 50-es évektől 80-as évekig tartó időszakot tekintjük, mely nagyjából egybeesett az űrverseny legintenzívebb szakaszával. A nagy országok űrprogramjainak hatására széles körben kezdtek terjedni a rakétákat és űrhajókat mintázó játékok, melyek nem egyszer meg is emlékeztek a fontos eseményekről.

 

A Holdrakéta magyar vonatkozásban is érdekes játékszer, hiszen a Magyar Lemezárugyár terméke volt 1965-től és az egyik legösszetettebb mechanikával rendelkező lemezjáték.

Lendkerékkel hozható működésbe és ha az orra függőleges felületnek ütközik, a rakéta lassan feláll. Mikor függőleges helyzetbe kerül, a kabin ajtó kinyílik és megjelenik az asztronauta.

Az első kiadása ezüstös színben készült Holdrakéta felirattal. Később, Farkas Bertalan 1980. május 26-os űrutazása nyomán arany színben adták ki és rákerült az Interkosmos logó.

 

Ismerősen hangzanak még az űrautók, robotfelderítők nevei, melyek nagyméretű, fényes, szépen litografált autók voltak különböző érdekes „extra” mechanizmussal felszerelve. Volt, ami egy hungarocell labdát lebegtetett maga fölött a beépített ventilátor segítségével, volt aminek kupolája alatt fényeffektek jelentek meg.

Amerikában népszerű volt az úgynevezett Future Car, azaz a jövő autója, mely azoknak az utópisztikus meséknek a nyomán született, melyek fiktív történetekben ábrázoltak lehetséges jövőképeket. Ezekben legtöbbször az autók a föld felett lebegtek kerekek nélkül.

Kedvelt játékszerek voltak még a klasszikus pisztolyok és puskák jövőbéli változatai is, a rakétapisztolyok. Amerikában ezeket raygun-nak, lézerpisztolynak nevezték és általában valamilyen fény- és hanghatás jött létre a „ravasz” meghúzásakor.

 

A ROBOT elnevezés Karel Capektől ered 1921-ből, a szláv „Rabota” (rabszolgamunka) szóból. Angol nyelvterületen a felhúzható játékokra az Automatic elnevezés terjedt, de végül az előbbi maradt fenn. A robotok népszerűségüket annak is köszönhetik, hogy az emberek könnyen tudtak azonosulni velük. Manapság a robotok közt mint játékok és mint eszközök egyre keskenyebb határvonal húzódik.

A robotjátékok szülőhazájának Japánt tekinthetjük, mivel a II. Világháború utáni gyárrehabilitációk során az elsők között kezdtek lemezjátékok gyártásába és később a robotjátékok innen szivárogtak át az Egyesült Államokba. Az első amerikai robotot csak 1959-ben mutatták be.

A japánok forradalmasították a játékok működését is, hiszen kezdetben felhúzós szerkezetek mozgatták őket, később egyre több elemmel működtetett mechanizmus került beléjük.

 

Lilliputi robot – Az első robotjátékként tartják számon. Egyesek szerint a 30-as években készült, mások csak a 40-es évek közepére datálják. Eredetileg sárga színben gyártották, hasonmása ma ezen kívül kék és zöld színben is elérhető. Egy fel-le tolható kar segítségével megállítható és újraindítható a mozgása. Kezdetben csak járták, később összetettebb mozgást is meg tudtak valósítani. Ma pedig, mint tudjuk, a robotok számtalan területen helyettesítik az embert.

A robotfigurák női változata – alapvetően a babákon kívül szinte minden játék a fiúkat szólította meg, de egyre több játékszernek készült női változata. Vénusz az egyik első ezek közül a lányrobotok közül.

 

A 80-as évekre kialakuló árverseny, változó vevői igények és a szigorodó biztonsági előírások következtében egyre körülményesebbé vált a lemezjáték gyártás és forgalmazás. A 90-es évekre a lemezjátékok szinte teljesen eltűntek a gyártósorokról, mára pedig úgy tekintünk rájuk, mint ereklyékre, mely a boldog és gondtalan gyerekkort idézi.