Nőnap

 

Játékok a változó női szerepek tükrében és a nőnap eredete

 

 

A nők napját már az 1800-as évek közepe óta számon tartják, bár kezdetben inkább demonstrációkkal és figyelemfelkeltő akciókkal teli nap volt, mintsem ünnep. A társadalom nőinek egyre nagyobb része tüntetett azért, hogy a férfiakéval egyenlő jogokkal rendelkezhessenek. Szavazati jogot, egyenlő bánásmódot és jobb kilátásokat akartak annál, minthogy egész életüket férjüket szolgáló háziasszonyként kelljen leélniük.

 

Az első, március 8-hoz köthető esemény az volt, mikor a textiliparban dolgozó nők New York utcáira vonultak jobb munkakörülményeket és magasabb fizetést követelve. Az ilyen és ehhez hasonló megmozdulások hatására 1866. szeptemberében elismerték a nők egyenlő esélyeit a munkában és az évszázadok óta általánosnak mondható „a nőknek a konyhában a helyük” felfogás lassan semmivé lett.

 

Jellemző a korra, hogy rengeteg játék készült politikai, társadalmi mondanivalóval, így nem meglepetés, hogy az emancipációs folyamatokat is megörökítették. Ezt példázza az Automatic Toy Works játékgyár „Womens right advocate” elnevezésű terméke 1885-ből, mely egy színes bőrű nőjogi szónokot ábrázol. A felhúzható fajáték működés közben előre és hátra dől a pulpituson így idézve meg egy szenvedélyesen szónokoló asszony alakját.

Az ugyancsak az Automatic Toys Works-höz köthető varrónő figura szintén érdekes darab, mert tükrözi, hogy a nők lehetőségei szakmai téren szinte kizárólag a textiliparra korlátozódtak.

 

A századforduló környékén készült játékok többségén megfigyelhető, hogy a nőket mintázó játékok többsége három különböző szerepben ábrázolja őket:

 

Első az úgymond „szolgaszerep”. Ezek a játékok többnyire valamilyen házimunka mozdulatait próbálják utánozni. Sok gyártó készített például mosónőt, de voltak takarítónők, dadusok, tányérokat cipelő bejárónők, vasalónők is. Később megjelentek olyan játékok, melyek mezőgazdasági munka közben ábrázolja a nőket. (Pl. Libásnő)

 

Az anyaszerep is megörökítésre került játékok képében. Rengeteg különböző mechanizmussal ellátott babakocsit toló nő készült. Szerkezet nélküli játékként ide sorolható a Matryoshka baba is, melynek elemei mindig egyre kisebb figurát rejtenek, elnevezése pedig a „matrona” szóból ered, mely anyát jelent, így nem véletlen, hogy hamar a termékenység egyik szimbólumává vált.

 

Végül külön kategóriát képeznek a babák, melyek talán a legjobb korfestők. Hiszen a díszes porcelánbabákat csak a tehetős családok gyermekei kaptak, a szegényebbeknek legtöbbször maguknak kellett babáról gondoskodni. Az anyagukon kívül árulkodó még a babák ruhája is. A legdíszesebbtől a legpuritánabb öltözékig mind hűen tükrözi gazdájának társadalmi helyzetét.

 

Az egyenjogúságért folytatott harc egyik vívmánya, hogy kb. az 50-es évektől egyre több játékból készült női változat, mint például a nőnemű robot, Venus és társai.

 

Az új évszázad küszöbén, 1909-ben Amerikában megtartották az első nemzeti nőnapot. Egy évvel később megszavazták, hogy ezt a napot emeljék nemzetközi szintre, mellyel a nők szavazati joghoz jutását akarták elősegíteni. A világ első nemzetközi nőnapját 1911. március 19-én tartották meg. A március 8-i dátum Oroszországból ered, mikor 1917-ben az orosz nők kenyérért és békéért tüntettek e napon. Négy nappal később II. Miklós cár lemondott, az új kormányzat pedig szavazati jogot adott a nőknek. Magyarországon 1913-ban ünnepelték először a nőnapot, de csak 1948-tól március 8-án.

 

A nőnap ünneplésének módja sokat változott az elmúlt évtizedekben. Mára a női egyenjogúság eszméje a hétköznapok részévé vált, hála azoknak az elkötelezett és kitartó nőknek, akikre tulajdonképpen emlékezünk ezen a napon.

 

Az említett játékok felkészítik a velük játszókat egy szerepre. Festenek egy képet egy mosónőről, egy szegényes ruhába öltözött robotoló asszonyról, egy anyáról, egy pompás öltözékben díszelgő dámáról, a gyerekek többsége pedig azzal azonosul, ami példaként előtte van.